A BÖJTRŐL
"Az egészség a törvény, az üdvrend, a szerelem
és a megszabadulás célja elérésének legmagasabbrendű alapja. A
betegség lerombolja az egészséget az ember végső céljával, sőt
magával az életével együtt."
(Charaka Samhita 1.15)
 ahogy
tetszik - böjt és üdülés
Fizessen be egy koplalásra!
Első hallásra abszurd üdülési ötletnek tetszhet a
luxuskoplalás. Különösen nekünk, jobbára túlsúlyos átlag
magyaroknak, akik számára az evés nemcsak egyszerű kalóriapótlás.
Mikor végre eljön a várva várt éves szabadság, úgy dukálna, hogy
mindenből, amit szeretünk - az evésből is - még többet kaphassunk,
mint a rohanó hétköznapokon. Érdemes mégis néhány dolgot szem előtt
tartanunk, ha a nyaralásról és az evésről van szó. Az orvosok
szerint az üdülésről hazatérők csaknem fele rosszabbul és
elesettebbnek érzi magát, mint előtte.
Micsoda üdülés az, ahol azért fizetek, hogy ne
adjanak enni? Először is nem olcsó. A böjtkúrák költségei
megközelítik egy közepes tengerparti üdülés árait. Főleg a jómódú,
negyvenes éveikben járó, amúgy elfoglalt emberek engedhetik meg
maguknak. És főleg nekik is ajánlott. A kitűnő német immunológus,
Hermann Geesing írja magyarul is megjelent Életerő - életstílus című
könyvében, hogy a civilizált emberek nagyjából negyvenéves korukban
kerülnek abba a helyzetbe, amikor már nem odázható el, hogy az
immunrendszerük megerősítésével foglalkozzanak. Éppen ebben az
életkorban érezzük még úgy a legtöbben, hogy mindent meg tudunk
csinálni.
Miért ne utazgathatnánk egzotikus országokba
nyaralni, ha végre megengedhetjük magunknak? És mehet a verkli
tovább. Geesing szerint, sajnos a negyedik iksz körül az
immunrendszer "bedobja a törülközőt". Eddigi bűneink, a testünkkel
folytatott rablógazdálkodás éppen ekkortájt bosszulhatja meg magát.
Ha nem kezdünk komolyan hozzá az egészségünk regenerálásához.,
jóvátehetetlenül megalapozzuk későbbi krónikus nyavalyáinkat: az
érelmeszesedést, a reumát, a cukorbajt, sőt a rákot. Ha a verőfényes
tengerpart helyett, úgy negyven körül, inkább befekszünk egy "teljes
körű szervizre", talán az életünk hátralévő - szerencsére, várhatóan
nem rövid - idejére megalapozhatjuk az egészségünket. Ha állapotunk
amúgy nem tiltja, a tervszerű és orvosilag ellenőrzött böjtölés
igazi "tisztogató hadművelet", vagy inkább: kés nélküli, gyógyító
műtét lehet. A böjtölés nem teljes tápanyagmegvonás, csak a
tradicionális táplálékot mellőzzük. A böjt a legnagyobb nyertese az
érrendszerünk, márpedig, ahogy mondani szokták, az ember olyan idős,
amilyenek az erei. A böjtölést ezeken a profi koplaltató helyeken
több hatékonyságot növelő és a közérzetjavító elem egészíti ki. Aki
teheti, rendszeresen szaunázik, masszázst kap, alkatának és
teherbírásának megfelelően végez folyamatosan testmozgást,
kozmetikai szolgáltatásokat vehet igénybe. Az sem véletlen, hogy az
efféle klinikák, üdülőhelyek kivétel nélkül szép természeti
környezetben vannak. Az ügyfél ráadásként igazi nyugalmat, harmóniát
élvezhet. Hadd töltekezzék a lélek is!
Kiknek tilos?
Semmilyen tisztító kúrát nem végezhet az, akinek
daganatos vagy pszichés betegsége (skizofréniája, depressziója) van.
A kóros energiahiányos, súlyhiányos emberek sem vehetnek részt a
diétában, s a lázasok, influenzások is kimaradnak belőle. A
cukorbetegségben szenvedők pedig csak kórházban, folyamatos orvosi
felügyelet mellett méregteleníthetnek, vagy fogyókúrázhatnak.
28 . Magyar Hírlap . 2003. július 19-20., hétvége
 A
jótékony böjt
Böjtölés és salaktalanítás
A IV. századtól kezdve terjedt el az a szokás,
hogy a Húsvéti nagy ünnepre 40 napos böjttel készültek; így
hamvazószerdától húsvét vasárnapig tart ez az időszak. Az
evangéliumok leírása szerint Jézus 40 napig böjtölt a pusztában. A
kezdetekben az ünnep előtti böjt nagyon szigorú volt. A keresztények
napjában csak egyszer ehettek, húst pedig egyáltalán nem. A
későbbiekben némileg enyhült ez a szigor, de a hús nem fogyasztanak
a böjt ideje alatt.
Sokan vannak még ma is, akik alkalmazkodnak a
keresztény szokáshoz. A mai kor emberének e böjti időszakon kívül is
érdemes volna legyőzni étvágyát és néhány napos tisztulásra szánni
magát. Néhány napos kúra vagy heti egy alkalmas "koplalás" azon
kívül, hogy salaktalanítja szervezetünket, lelki és szellemi
megtisztulást is eredményez. A rendszeres salaktalanítás az egyik
legjobb megelőzési módja az ún. civilizációs betegségeknek, mint
pld: az allergiák, fejfájás, gyomorfekély, az izomfájdalmak és a
cukorbetegség.
A legtöbb vallás ismeri a böjtöt és rituáléként
használták az emberi fejlődés céljára, ilyenkor a lélek és a szellem
is megtisztul a testtel együtt. Gondoljuk csak végig, hogy
mennyiféle méreg lehet a szervezetünkben és a környezetünkben!
Bizonyos anyagok rövid ideig terhelik testünket, ezeket a szervezet
hamar kiválasztja. Vannak viszont olyan mérgek, amelyek a
szövetekben és a sejtekben elraktározódhatnak. Ezeket nagyon nehéz
kimutatni egy orvosi vizsgálat során. A májban a zsírban oldódó
mérgek, a kloroform és a gyógyszerrészecskék rakódnak le. A vízben
oldódó tartósítószerek, glikol és az orvosságmaradványok a vesében
tárolódnak. A fémek, amelyeket táplálékkal veszünk magunkhoz pld. A
réz, ólom a gyomorban és a bélben rakódnak le a fluoriddal és a
klórral.
(©Lapcsalád.hu 2002.)
 A
böjt csodája
Már az ókori civilizációban ismeretes a böjtölés,
melynek célja elsősorban a papok és papnők felkészítése az
istenségek megközelítésére.
Egyiptomban, a híres Alexandriában, amely valaha
a világ szellemi központja volt, az emberek negyven napig böjtöltek,
mielőtt a kor tanítómestere tanítani kezdte őket. Sok kultúrában a
böjtöt eszköznek tekintették a haragvó istenségek megengesztelésére.
Az indiánok papi közösségi visszavonultságban
böjtölnek az évszakváltozásokkal összefüggő szertartások előtt. A
buddhista szerzetesek bizonyos napokban halk suttogással vallják meg
bűneiket. Indiában a hindu szent embereket csodálják a, különféle
okokból vállalt, gyakori böjtölésért. A zsidók bűnbánat és
gyásznapokon alakították ki a böjti szokást.
A keresztyének, különösen a római katolikusok és
a keleti keresztyének 40 napos böjtöt tartanak a nagyböjt tavaszi
bűnbánati időszakában, valamint böjti időszak a karácsony előtti
ádvent ideje is.
Tudjuk, hogy Jézus is negyven napig böjtölt,
mielőtt az élet nagy igazságait és Isten országa titkait elkezdte
tanítani. A római katolikusok böjti előírásait a II. vatikáni zsinat
módosította, egyéni választási lehetőséget biztosít, már csak a
hamvazószerda és a nagypéntek a kötelező böjt. A protestáns egyházak
általában híveik egyéni lelkiismeretére bízzák a böjtöt.
A vallástörténészek szinte mindenütt megtalálták,
hogy a böjt fontos helyet foglal el a vallási rítusokban, lévén az
aszkézis, a tisztulás, a gyász, a könyörgés kifejezése.
A Biblia alapozza meg a keresztyén egyház
magatartását. Pontosan meghatározza a böjt jelentőségét és
gyakorlatát. Az imádsággal együtt a böjtöt azok közé a lényeges
cselekedetek közé sorolja, amelyek kifejezik az embernek az Istennel
szemben tanúsított alázatosságát, reménységét, szeretetét. A böjt
értelme: az ember az Úr felé fordul, amikor tartózkodik az ételtől
és vallási tettet visz véghez. A böjt kérő imádság, nem vallási
túlfűtöttség.
(©Magvetés 2001. Böjt)
Méregtelenítés
A méregtelenítés szorosan összefügg a
táplálkozással, és mind a megelőzés, mind a betegségek gyógyításának
fontos tényezője. A test anyagcsere-folyamatainak eredményeiként,
végtermékeiként hulladékanyagok, ürülék jön létre. Ezekkel, valamint
az izzadsággal együtt testünkből szinte minden méreganyag
eltávozhatna, ha a testben működő természetes tisztító tendenciákat
a jelenlegi életkörülmények, életstílus nem csökkentené jelentősen.
Mind a szorongás, mind a helytelen táplálkozás (mélyhűtött, olajban
sült, magas zsírtartalmú ételek fogyasztása) egyaránt gondoskodnak a
természetes méregtelenítő folyamatok leépüléséről. Ezért célszerű
betartanunk néhány egyszerű előírást, amelyek segítségével
fenntarthatjuk a szükséges méregtelenítő folyamatokat.
Az étkezési szabályok pontos betartása elősegíti
a méregtelenítést. Az alábbiakban a legfontosabbakat néhány pontban
felsoroljuk:
-
-
csak akkor együnk, ha valóban éhesek vagyunk,
-
-
jól rágjuk meg az ételt,
-
-
soha ne együnk annyit, hogy gyomrunk teljesen megteljen étellel,
-
-
evés után ne igyunk azonnal vizet,
-
-
két étkezés között tartsunk megfelelő szünetet (legalább négy
órányit), hogy a gyomor megpihenhessen,
-
-
étkezésünk rendszeresen, azonos időpontokban történjék,
-
-
az utolsó étkezés és elalvás között hagyjunk legalább két órát az
emésztésre.
Ha követjük a fenti étkezési szabályokat, evés
közben nem nézünk TV-t, nem beszélgetünk, és távol tartjuk magunktól
az ideges, szorongó gondolatokat, amelyek részleges emésztést és
szorulást okoznak, a szervezet természetes méregtelenítése szinte
hiánytalanul megtörténik.
Tarthatunk böjtöt méregtelenítés céljából.
Ügyelni kell arra, hogy a böjt mindig összhangban álljon a böjtölő
testi felépítettségével, típusával, nehogy gyengeséget okozzon. A
böjtölő erőnléti állapotától függően többféle böjt lehetséges:
teljes böjt, gyümölcs- vagy léböjt, zöldséglé-vagy zöldségleves-böjt
és pároltzöldség-böjt.
|
