VENDÉGEK TAPASZTALATAI

dr. Vitaszil Edina élménybeszámolója (2002. augusztus)

Az orvos véleménye

- Buchinger kúra -

Léböjt: táplálék, melynek mennyisége kevesebb, minősége jobb a megszokottnál.

Elfoglaltságom miatt a tíznapos turnust a harmadik napon kezdtem, amikor néhányan épp a böjt velejárójaként emlegetett átmeneti levertséget vészelték át. Vártam hát a kúra harmadik napját, de nem jött a krízis sőt egyre energikusabbnak éreztem magam. Na persze, hiszen a böjt nem egyenlő az aszketizmussal. Ellenkezőleg! Arról szól hogy az, adott határokon belül azt együk ami nekünk jó.

És hogy kik vállalkoztak rá? Tizenéves élsportoló, négygyermekes családanya, művész, bankár, szakács. Sikerrel vették az akadályokat középkorú, túlsúlyos, enyhe magasvérnyomással és cukorbetegséggel bírók is, igaz, ők a számukra megterhelő hegyvidéki kirándulásokat kihagyták és táplálék-kiegészítésként külön, mézes-fahéjas zabkását kaptak. [Fontos egészségügyi kérdés, (bár sokan szeméremből talán nem firtatják) annyit elárulok, a szilárd étel hiánya nem okoz emésztési zavarokat, gondoskodnak a megoldásról.]

A léböjt ideje alatt tapasztaltam meg hogy étkezésünkben a rituáléknak, miszerint fix időpontokban, társaságban, asztalhoz ülünk, evőeszközt használunk milyen nagy szerepe van. Csak leveket-leveseket fogyasztottunk, de a fenti szokásokat betartva az "evés-élmény" teljes, és az étkezési időt jóízű beszélgetésekkel nyújtva igen kellemes volt.

A "méregtelenítés" szavatossága - sajnos az egészséges életmód mellett - sem életre-szóló; ezért ha tehetem, jövőre visszatérek!

dr. Vitaszil Edina ( Bp. 2002. 08.)

Vissza a többi levélhez »